2010. június 17., csütörtök

Fehér liliomszál......


A hófehér virágú Lilum candidum, avagy fehér liliom, esetleg madonna liliom, nem csupán a falusi kertek dísze. A legszebben ott virít, ahol évek óta háborítatlanul nőhet kényére-kedvére.

Az egyik legrégebben termesztett dísznövényünk (Kr. e. 1500). A krétai kerámiákon már fellelhető. Valószínűleg Kis-Ázsiából terjedt el, a mediterráneumban is őshonosnak tekinthető. Európába talán római közvetítéssel került. Majd a keresztesek Európaszerte elterjesztették. A legelső vágott virágként termesztett növény. Mint az ártatlanság, a tisztaság szimbóluma, az ókorban a menyasszonyi koszorúkat díszítette, a középkortól pedig előszeretettel díszítették virágjával a templomokat. A fehér liliom Szűz Mária jelképe, Szent Antal virága.

A gyógynövény
Plíniusz beszámolója szerint a növény leveléből és virágából kinyert olajjal égési sérüléseket, kígyómarást gyógyítottak. Gyógynövényként egészen a 17. századig használták. Olajával könnyítették a vajúdást, gyógyították a leprát, összezúzott hagymáját gyulladáscsökkentőként használták. Sőt gyógyítottak vele váltólázat is. Virágszirmainak alkohos kivonatával sebeket hűsítettek.


Nemcsak a gyógyításban terjedt el, hanem kozmetikumként is használták. Összezúzott szirmai mézzel keverve ránctalanító hatásúak. Az ókorban igen drága készítmény volt a liliom tonik. Azt tartották, hogy a virág nedvéből nyert kivonat megfiatalítja az arcbőrt. Olaja közismert afrodiziákum, édeskés, balzsamos illatú parfümök alkotórésze.
Népi gyógymód lábfájásra Hont vármegyéből: a vadgesztenye belsejét és a fehér liliom szirmait sósborszeszben kellett hagyni kilúgozni, és az így nyert folyadékkal reggelente bedörzsölni a lábszárakat.

1 megjegyzés:

Adrienn írta...

Nekem is van, de nem tudtam semmit róla, csak azt hogy szép, és illatos!:))